V
Fontos, hogy minden a helyére kerüljön

Családjog

A családdal, családi jogállással, házassággal, házassági vagyonjoggal, rokoni viszonyokkal, tartással, örökbefogadással foglalkozó jogág. Korábban külön törvény, a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény szabályozta ezt a jogterületet, jelenleg a Polgári Törvénykönyv Családjogi Könyve rendezi az ezen jogviszonyokkal kapcsolatos kérdéseket. Bár az élettársi kapcsolat, és annak jogi vonatkozásai nem tartozik szorosan véve a családjog területéhez, tartalmát tekintve mégis ide kívánkozik. Ugyancsak nem a családjog területét képezik a gondnoksággal, gyámsággal, gondnokság alá helyezéssel kapcsolatos ügyek, azonban a legtöbb ember valamely családtagjával kapcsolatban szembesül ezzel a problémával.

Ezen a területen belül a leggyakrabban előforduló eljárás a házassági bontóper, és az ezzel kapcsolatos kérdések (szülői felügyelet gyakorlása, kapcsolattartás, tartásdíj fizetése) rendezése. Ezek a kérdések az élettársi kapcsolat megszűnésekor ugyanígy felmerülnek, és hasonló elvek alapján kerülnek rendezésre.

Az ilyen ügyek lebonyolítása során lehetőség szerint egyezség kötésére törekszem, mivel mindkét fél, de legfőképpen a gyermekek számára ez a legjobb megoldás. A jelenleg hatályos Polgári Perrendtartás nem ad lehetőséget arra sem a házas-, sem az élettársak számára, hogy vagyoni ügyeiket a válással, illetve a gyermekek sorsával egyidejűleg rendezzék. Ennek oka az, hogy a jogalkotó a bíróságok tehermentesítése érdekében a peren kívüli megegyezésre kívánja a feleket rávenni. Fontos tudni, hogy a vagyoni viszonyokat ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba, vagy közjegyző által készített közokiratba foglalva lehet érvényesen szerződéssel (azaz peren kívül) szabályozni, és pert indítani csak akkor érdemes, ha a megegyezésre nincs lehetőség.

Valamely hozzátartozó belátási képességének csökkenése, hiánya komoly problémákat okozhat, hiszen befolyásolhatósága miatt csalók, ügyeskedők áldozatává válhat. Erre a problémára a gondnokság alá helyezés nyújthat megoldást, mely peres eljárás útján történik, és amelyben szintén segítséget nyújtok.

line shadows

Szolgáltatásaim

házassági vagyonjogi szerződés szerkesztése (házasságkötés előtt, vagy akár a házasság fennállása alatt)

peres képviselet bontóperben (közös megegyezéssel, vagy anélkül), illetve szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, vagy gyermektartásdíj megállapítása iránti perben

jogi tanácsadás válni, élettársi kapcsolatból kilépni szándékozók számára

házastársi (élettársi) vagyonközösséget rendező, megszüntető okiratok készítése

gyermektartás iránti igény érvényesítése, gyermektartás behajtása

képviselet kapcsolattartási ügyekben: kapcsolattartás (újra)szabályozása, korlátozása

családi jogállással kapcsolatos ügyek (pl.: apaság vélelmének megdöntése)

képviselet gyámhivatali eljárás során illetve gondnoksági perekben

Esettanulmány

CSALÁDJOG

Ha nincs munkahelyem, elveszthetem a gyermekem szülői felügyeleti jogát? Sok aggódó szülővel találkozom, aki úgy véli, hogy a bontóper (szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránti per) során hátrányba kerülhet, ha nincs munkahelye, mert „a bíróság annak ítéli a gyermeket, akinek több pénze van”. Az ő számukra jó hírem van: önmagában csak azért, mert valaki kevesebbet keres, mint a volt párja, a gyermek szülői felügyeletét nem veszítheti el. A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint a bíróság a szülői felügyelet gyakorlásáról szóló döntés során azt mérlegeli, hogy a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése miként biztosítható a legkedvezőbben. A döntés meghozatalához szükséges bizonyítási eljárás lefolytatása során a bíróság felderíti azt, hogy milyen a szülőknek a gyermekkel való kapcsolata, a gyermek addigi gondozásában-nevelésében (pl. ki hordta óvodába/iskolába, ki ápolta ha beteg volt, ki járt vele a játszótérre, stb.) melyik szülő játszott nagyobb szerepet, a gyermek melyikükhöz ragaszkodik jobban. Természetesen megvizsgálja a szülők lakáskörülményeit, és jövedelmi-vagyoni viszonyait is, de mert ezek a különböző családtámogatások igénybevételével javíthatók, és mert a különélő szülő is köteles a gyermek tartásához hozzájárulni, általában nem bizonyulnak döntő tényezőnek.